Adathalászat

Adathalászat

what-is-phishing

Ezt a fogalmat nap mint nap halljuk, viszont sokunk a jelentését sajnos nem tudja.
Többek szerint a felhasználókról gyűjtött adatok a cégek számára a legértékesebb kincsek.

De hogyan is gyűjthetnek rólunk információkat?
Vannak erre legális eszközök, ilyen, például amikor a Google vagy a Facebook figyeli azt, hogy az oldalukon milyen tevékenységet végzünk. Ezt hallgatólagosan el is fogadjuk azzal, hogy cserébe ingyenes használhassuk a két cég remek szolgáltatásait.
Illetve van pozitív oldala, ez az, amikor a fejlesztők az összegyűjtött adatok (vagy valami hasonló) segítségével fejlesztik tovább az alkalmazásokat.

Viszont mint mindennek, ennek is van árnyoldala…
Léteznek olyan kémprogramok, amelyek a tudtunk nélkül gyűjtenek rólunk mindenféle információt, ezek között lehetnek akár jelszavak, vagy bármi, ami a digitális életünkben történik. A jelenlegi kimutatások alapján, naponta mintegy egymillió felhasználó esik áldozatul, és ez a szám csak a jelentett eseteket tartalmazza!

Miért is probléma ez?
Az első és legfontosabb, hogy így nem tudjuk, hogy pontosan mit tudnak rólunk, ugyanis a gyűjtés rejtett eszközökkel – gyakran a tudtunk nélkül – történik.

Kihez kerülnek ezek az adatok? Mire fogják őket használni? Ezután akár vásárolhatnak is a bankkártyánkkal vagy üzenhetnek is másoknak a nevünkben.

Milyen eszközökkel vadászhatnak adatainkra?
A cyberbűnözőknek rengeteg eszköz áll a rendelkezésükre. Jellemzőek a spam üzenetek, vagy az olyan felugró ablakok, amelyekben arra kér minket a ’’bankunk’’, hogy adjuk meg az adatainkat egyeztetés miatt. Ennek ne dőljünk be, a szolgáltatók sosem fogják megkérdezni a jelszavainkat. Gyakran jelennek meg olyan hirdetések, hogy a készülékünk vírusos, próbaképp megnéztem ezeket az oldalakat, szinte kivétel nélkül az adataimat kérték, vagy azt hogy töltsek le egy alkalmazást.

Mit lehet ellene tenni?
Első itt is a megelőzés, szóval, ha van egy rendszeresen frissített operációs rendszerünk, és egy tűzfalunk, akkor az már kiindulási alapnak megfelelő. Ezután gondoljuk át, hogy mit osztunk meg magunkról az interneten. Jelenleg a megkérdezett felhasználók negyede mondja azt, hogy több információt oszt meg most, mint az előző évben. Érdemes profilunkat privátra állítani.

Ha egy email-ben kapunk egy linket, akkor megjelenik alatta a cím. Egyeztessük, hogy ez megegyezik-e a kívánt hivatkozással. Ha lehet, használjunk biztonságos kapcsolatot, emellett a böngészők adatbázisát folyamatosan fejlesztik, és eleve a legtöbbször riaszt, ha veszélyt észlel.

Fontos még megemlíteni az úgynevezett klónozott oldalakat, ezekről azt kell tudni, hogy első ránézésre megegyeznek az eredetivel, ezért nagyon nehéz őket kiszűrni. Kezdjünk el gyanakodni, ha magától elindul egy letöltés, vagy gyanús hirdetéseket látunk. Több esetben a bankok is felhívják erre ügyfeleik figyelmét, de időről-időre hírportálokon is megjelennek ilyen lemásolt oldalakat használó, adathalász támadásról szóló cikkek.

phising
Végezetül egy érdekesség, ezen az oldalon meg lehet nézni, hogy a Google mit tud/vagy gondol rólunk, kereséseink alapján.

Okosdigitális
Okosdigitális
Az Okosdigitális Program a Telekom kezdeményezése, partnerségben a Digitális Tudás Akadémiával. A program célja, hogy segítsen a diákoknak, szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak magabiztosan tájékozódni a digitális világban.